A Rákóczi-alagútra bukkantak
A Károlyi-kastély víz-, szennyvíz és esővízhálózatának kiépítését végezteti a nagykárolyi önkormányzat. A hozzávetőleg 400 ezer lejes beruházást a város elöljárósága saját erőből finanszírozza - számoltunk be erről nem is olyan rég. A munkálatokkal párhuzamosan természetesen régészeti ásatásra is sor került. Szerencsére - tehetjük hozzá. Hágó Attila Nándor, a városi múzeum vezetője ugyanis beszámolt arról hírportálunknak, hogy hétfőn egy boltívet találtak a föld mélyén, a kastélytól 22 méterre.
„Tulajdonképpen az ilyen ritka szerencsés alkalmak egyike közé tartozik a mostani eset is. Most ássák ugyanis az árkokat a szennyvíznek, víznek, gáznak és villanynak. Ilyenkor minden műemléknél - illetve egyéb épületnél is - szükséges a régész jelenléte. Egész héten ezzel foglalkoztunk. Hétfőn került elő az itt látható boltív is. Ez az ezt megelőző kastélynak a szennyvízvezetéke. Tulajdonképpen ezek a szennyvízvezetékek keltették életre a Rákóczi-legendakört. A kastélyból négy ilyen nagyobb szennyvízvezeték vezetett ki, mindegyik különböző irányba." - magyarázta a muzeológus-történész. A boltív felett különféle törmelékek voltak. Úgy tűnik ennek alapján, hogy a Károlyi család, amikor építtette a mostani kastélyt, a régi várfalaknak egy részét elbontatta, a törmeléket pedig elegyengették a kertben. Ezzel magyarázható ugyanis, hogy a boltív tetején törmelékek voltak.
„Egy téglát kivettünk (mármint a boltívből - a szerző megj.), hogy lássuk, a belseje milyen. Megmértük: a belső szélessége az olyan 80-90 centi, a belső magassága körülbelül is 80-90 centi. A boltív amúgy teljesen ép. A járat a kastély fele be van omolva, a város felőli, tehát a vasas üzlet fele húzódó rész beláthatatlan" - fejtette ki Hágó Nándor. Be is mászott az alagútba, mindkét irányban olyan két métert haladt előre. A járat alsó része elsőre úgy tűnt, hogy csempézett. Leérve viszont kiderült, hogy párcentis iszapréteg borítja, abban vannak cserépdarabok, és az alsóbb téglasorokat barnás-fekete színűre festette a szennyvíz. Maga a járat teteje a földfelszín alatt hozzávetőleg 170 centiméter mélységben van, az alja pedig körülbelül 3 méterre.
Megkérdeztük a szakembert: elképzelhető-e, hogy a Rákóczi-alagútra bukkantak. „Szerintem nem. Ezek a barokk kastély szennyvíz-elvezetői voltak. Több ilyen húzódott át a városon. Az elnevezésűk marad meg némileg. Például erre a Vízi utca, a mai Tudor Vladimirescu. A Werbőczy utcán, a mostani Coposun is ilyesféle patakocska folyt, ezeken keresztül folyt ki ugyanis a szennyvíz a kastélyból. Ilyen vezeték volt még a Norma iskola irányában is, talán emlékeznek rá, hogy az aszfaltozás előtt ott mindig állt a víz egy nagyobb esőzés után. Egy másik járat a víztorony utcájának a kastély felőli sarkán volt, ott érezhető is egy kis huppanó, az is egy vezeték, amely a lovardák felől ment ki. A harmadik a taxi állomással szemben van a fából készült kávézó, az alatt ment a BRD bank irányába. Ezt onnan tudjuk, hogy egy beszélgetés során egy úr elmondta: amikor a blokkoknak az alapját ásták, kerültek elő ehhez hasonló boltívmaradékok, azaz ez a vezeték is abba az irányba tarthat" - válaszolta. Szerinte ezek az elvezetők pár száz méter és akár egy-két kilométer hosszúak lehettek. Ellenben valószínűleg nem volt alagútrendszer, „mindössze" négy szennyvízelvezető.
